Színkeverés, színvilág – RGB és CMYK
A honlapokhoz és az egyéb internetes felületekhez készült grafikai anyagok technológiailag több szempontból más megközelítést igényelnek. A két legfontosabb különbség a szerkesztési mód és a színtér.
A különböző grafikai szerkesztő-programok remekül alkalmazkodtak a pixelgrafikus / vektorgrafikus igényekhez, sőt a két különböző formátum között elfogadható minőségű konvertálás is lehetséges. A nagyobbik probléma mindig a színtér.
Az RGB és a CMYK közti különbség.
Ahhoz, hogy érthető legyen az állandó színárnyalat probléma, elsőnek a két színtér működését kell ismerni.
Az internetes színmegjelenés alapja az RGB színtér. A monitorokon és a kijelzőkön látható kép három, szorosan egymás mellé helyezett világító „lámpa” (monitor felületén apró fényemittáló diódák) együttes fénye adja a színt. A lámpák fénye összeadódik, a Red Green Blue (Piros Zöld Kék) színekből összeáll a kívánt szín.
Az RGB színkódolásnál azt kell megadni, hogy az adott szín milyen intenzitással legyen benne a teljes színben. 0 és 255 között lehet megadni az intenzitást, tehát a 0 0 255 egy teljesen kék szín (csak a kék szín adódik hozzá), a 170 0 200 pedig egy lila (170 egység piros mellett 200 egység kéket látunk. A színek tehát mindig összeadódnak.
A nyomdai grafikákhoz általánosan a CMYK színtér használatos. Itt a kép a szorosan egymás mellé tett festékpöttyökről visszaverődő fény színéből áll össze. A megjelenő szín a Cyan Magenta Yellow (Világoskék Magenta Sárga) színek fedésének az eredménye, a színek kivonódnak egymásból és mivel e három szín összességében nem adja ki a teljesen feketét, hozzáadódik a Key (Kulcsszín) a fekete.
A CMYK színkódolásnál azt kell megadni, hogy az adott szín milyen mértékben tartalmazza az összetevő színeket.
Mi a probléma, mi okozza a különbséget?
A legnagyobb gond, hogy az egyik színtér nem teljesen konvertálható lineárisan át másikba. Mások az összetevő színek (Piros Zöld Kék / Világoskék Magenta Sárga), más a szín keletkezése (összeadódik / kivonódik) és más a megjelenés módja (kibocsátott fényösszeadódó színe/ festékfoltok fedéséből visszaverődő fény színe). Nem lehet tehát tökéletesen leképezni ugyanazt a színárnyalatot.
A CMYK színskála technológiailag az RGB részhalmazának tekinthető, ezért a nyomdai grafika színei (CMYK) aránylag jól leképezhetőek netes felület (RGB) színeire. Fordítva azonban nem.
Ezért van az, hogy a honlapokra és egyéb internetes felületekre tervezett színvilág gyakran a nyomtatott kiadványokban más árnyalattal jelenik meg. Tapasztalatunk, hogy a barna/homokszín és a narancssárga/mustársárga közötti árnyalatokkal van a legtöbb probléma.
A különböző konvertáló programok adnak egy megközelítőleg korrekt eredményt, de nagyon gondos színbeállítást igényel a nyomdai grafikai anyagok készítése, hogy a lehető legközelebbi színárnyalatot állítsunk elő. És persze gyakran sok és költséges próbanyomat is szükséges, hiszen CMYK –ban készült grafikák is RGB monitoron születnek.